Kraftwerk Honlap

Honlap » Koncertek » Multimedia Tour 2025 »

Powerplant beszámolója

Multimedia Tour 2025 /1

- Volkswagen Halle, Braunschweig, Niedersachsen, Deutschland
- Stadthalle, Chemnitz, Sachsen, Deutschland
- CCH1, Hamburg, Freie und Hansestadt Hamburg, Deutschland
- Ruhr Congress, Bochum, Nordrhein-Westfalen, Deutschland
- Jahrhunderthalle, Frankfurt am Main, Hessen, Deutschland

Nem tudom miért ez az elnevezés, de 'Multimedia Tour 2025' lett a neve ennek a koncertsorozatnak, aminek egy kis szakaszába belepillanthattunk. Legyen az a neve. Lényegtelen a név, koncertek sorozata. 2025. márciusában ugrottak fel a dátumok november-decemberre, zömében németek és német közeliek. Erősen nézegettem, valami furcsaság volt bennük. Persze, a hely és idő valahogy nem úgy ábrázolódott, ahogy az ép ésszel elvárható lett volna, de nem tudhattam mi volt a háttérben, valószínű a helyszínek foglaltsága. Ez is lényegtelen, lényeg, hogy akkor egy utazással hogyan, merre, mikor lehet összehozni a legtöbbet. Így esett a választás a Braunschweig - Chemnitz - Hamburg - Bochum - Frankfurt túrára, ahol szintén egy nagyobbacska kerülőt kellett beiktatni, de még mindig a legoptimálisabb volt akkor. (persze később a ráadás koncertek beiktatásával másik túra még jobb lett volna...) Egy nap szünettel, oda vártam még egy hamburgi vagy bochumi ráadást, hátha... (és nem lett...) Egyedül? Nem egyedül? Szerencsére a 'szokásos útitárs' meglett minden rábeszélés nélkül. Külön kiruccanásként a München - Salzburg párost választottuk még. Jegyek beszerzését már elővételben megpróbáltam, több-kevesebb sikerrel, volt ahová két nappal később tudtam venni, de meglettek. Telt az idő, közben két másik koncertre is elugrottam, aztán kaptam észbe, hogy szállásokat is kellene foglalni. Szűk egy hónappal korábban ejtettem meg ezt a dolgot, nem sokat vacakoltam vele, persze néhány órám ráment. Ilyenkor nézem az autóval való megközelíthetőséget, vagy a helyszíntől való távolságot, és nyilván az ár sem elhanyagolható. Ismét telt az idő. Valahogy nem vártam az utazást, engem már picit kizökkent a komfortzónámból, ami zóna azért van, hogy benne legyek és ne kívül... Ez, így utólag, kissé rányomta a bélyegét az egészre, de csak az utazásra és az azzal járó macerákra.

Indulás november 25. Este 6-7 fele találkoztunk egy közös ponton, lényegében az M0 déli részén, és onnan mentünk együtt. Felmerült még az az ötlet is, hogy már reggel induljunk el, még egy nap szállással, de ezt én elvetettem, annyi időt (és pénzt) már nem akartam rá áldozni. Nos, elszoktunk az éjszakai nagy utaktól. Menet közben legalább háromszor megálltunk aludni több-kevesebb sikerrel, mondjuk így is volt tervezve (a 'sikerrel' része...). A néhány órás télies útviszonyokat leszámítva, amúgy eseménymentes út után, délelőtt 10 körül befutottunk a braunschweigi szállásunkra. Korán volt még, vártunk, kaja addig, felár ellenében odaadták a szobát jóval korábban és megannyi apróságok.

November 26. Este koncert! Ülőhelyre szóló jegyeink voltak, ráérünk. A helyszín mellett nagy parkolók, ráérünk. Így is terveztem. Na, pont nem úgy lett. Rövidke autózás után hosszú, 'parkoló keresése' időszak következett, ugyanis sehol nem volt már hely a környéken. Egy bevásárló központ parkolójában sikerült megállni, kb 20-25 perc gyaloglásra. Ekkor volt este 7, és kezdés 8-kor. Én ilyenkor az ülőhely ellenére is már feszült vagyok (mondjuk amúgy is...). Jó, jó, ráérünk. Bejáratnál még sokan, de gyorsan bejutunk, ráérünk, fél 8, ülőhely van. Belépvén a nagy sportcsarnokba, körbenéztem, nagyjából belőttem a helyünket és megállapítottam, miszerint itt én ülni nem fogok, még a hang sem ér el odáig. Hopp, semmi elválasztó az állóhelytől. Hopp, lazán előre lehet sétálni. Úgy is lett, szemből bal szél, elöl 2-3. sor távolságra be is vackoltunk magunkat, kell ennél pazarabb hely? Naugye. És tényleg, alig kellett várni, kezdődött is pontban 19:50-kor a 'prüntyögés', majd 20:00:

- Nummern / Computerwelt / Computerwelt 2
- Heimcomputer / It's More Fun to Compute
- Spacelab
- Aetherwellen / Tango
- The Man Machine / Die mensch Maschine
- Electric Cafe
- Autobahn
- Computer Liebe
- Das Model
- Neonlicht
- Metropolis
- Merry Christmas Mr. Lawrence (rövid feldolgozás)
- Geigerzaehler / Radioakrivitaet
- Vitamin
- Tour de France 83 / Tour de France 23
- La Forme
- Trans Europa Express / Matall auf Metall / Abzug
- Planet der Visionen
- Boing Boom Tschak / Techno Pop / Music Non Stop
(levonulás egyesével a végén meghajlással)
- Die Roboter
(végén közös meghajlás és levonulás)

Óriási. Tökéletes. És két óra 15 perc, rendesen csűrve-csavarva, kitűnő minőségben és élvezettel előadva, gyakorlatilag teltház előtt. Lehetetlen erről többet. Néma döbbenettel álltunk. Volna, sőt még tovább is, ha nem tessékelnek ki minket azonnal. Azért még rövid, néhány szavas köszönések ismerősöknek és irány kifelé a hidegbe. A hátsó kijárat felé kanyarodtunk, illetve ahol láttunk már néhány lézengő alakot. És vártunk. Fáztunk. Vártunk. Volt aki sok sikert kívánt. Fáztunk. Vártunk. Majd csak egy biztonsági kijött: 'egyszerre csak egy ember és egy valamit!' Aztán RH kijött a kíséretében kabát nélkül és elkezdte gyorsan aláírogatni az elé nyújtott dolgokat (én a jegyet szoktam mindig). Végeztével visszament és nyílt is egy kapu, hajtott ki és el a szokásosnak mondható fekete autójuk a zenekar tagjaival. Óriási. Nem csak a fagytól gyökerezett a térkőbe a lábunk - kijött direkt hozzánk, egyedül, aláírni! Ezzel együtt életem egyik legjobb koncertjeihez csaptam hozzá ezt az alkalmat. Visszabotorkáltunk az autóhoz, illetve a közelébe, mivel nem találtuk... de meglett, és átfagyva értük vissza a hotelba. Rövidke vacsora után rövidke alvás következett a reggeliig.

November 27., csütörtök, 'vékony' reggeli és kis szusszanás után indultunk is 300km-t visszafelé, Chemnitz városába (arról jöttünk ugye előző nap). A hotel, illetve apartman az recepció nélküli, e-mailben / sms-ben a kommunikáció, online be és kijelentkezés, zökkenőmentesen. Parkolója viszont nincs, de mellette van köztéri, fizetős, olcsó. Helyszíntől kb 1 km. Szintén nem siettünk, nem kell az első sor, de azért egy órával kezdés előtt legyünk ott, hát ott voltunk laza sétával. Nyilván tömeg kint és bent is. Nade, roppant módon sajnálom, azért előre tolakodtunk mindjárt a 2-3. sorba és pont középen. Mégilyet. 65 perc a kezdésig. Jujjj. Eltelt és ismét 19:50 'prüntyögés' és 20:00:

- Nummern / Computerwelt / Computerwelt 2
- Heimcomputer / It's More Fun to Compute
- Spacelab
- Aetherwellen / Tango
- The Man Machine / Die mensch Maschine
- Electric Cafe
- Autobahn
- Computer Liebe
- Das Model
- Neonlicht
- Merry Christmas Mr. Lawrence (rövid feldolgozás)
- Metropolis
- Geigerzaehler / Radioakrivitaet
- Vitamin
- Tour de France 83 / Tour de France 23
- La Forme
- Trans Europa Express / Matall auf Metall / Abzug
- Planet der Visionen
- Boing Boom Tschak / Techno Pop / Music Non Stop
(levonulás egyesével a végén meghajlással)
- Die Roboter
(végén közös meghajlás és levonulás)

November 28, péntek. Irány Hamburg! Avagy előre ismét Braunschweig irányába 300km, és onnan tovább - így 600km plusz volt ebben a túrában. Sebaj! A hamburgi csúcsforgalmon átvergődve értünk a szállodához, amit úgy választottam, hogy autóval jól megközelíthető és ne belváros legyen, valamint onnan taxival menjünk be a helyszínhez. Hamburg mondjuk drága, ezért sem belváros lett, kibírtuk... A hosszú út miatt időn nem sok maradt, este taxit rendeltem, irány a helyszín, kb 50 perccel korábban érkeztünk, ülőhelyes, a helyünket 20 perccel a kezdés előtt foglaltuk el. Előtte rendesen bevásároltam a 'bugyiboltban', és beszélgetésre is maradt idő. Itt 5 percet csúszott a kezdés, avagy 19:55 a 'preshow sound' és 20:05, a nettó koncert ugyan úgy 2 óra 15 perc, avagy itt 22:20-ig tartott. Már nem írom le a számok listáját, ugyan az mint az előző napokon. Itt ültünk, nem is közel, sőt távol, kb a 4/5-énél, de cseppet sem bántuk, kifejezetten örültünk, hogy messze vagyunk. Élvezet volt a látvány. Hang halkabb volt, szerintem a hely miatt, kongresszusi központ - nem rossz, csak nem üvöltött, viszont szépen szólt minden (nem éppen szakmai értékelés, erre futja na). Amúgy óriási. Tökéletes. És két óra 15 perc, rendesen csűrve-csavarva, kitűnő minőségben és élvezettel előadva, gyakorlatilag teltház előtt. Lehetetlen erről többet. Néma döbbenettel álltunk. Ja nem, itt ültünk. Volna, sőt még tovább is, ha nem tessékelnek ki minket azonnal. Azért még rövid, néhány szavas köszönések ismerősöknek és irány kifelé a hidegbe. Hívtam is a taxit, nem várunk sehol senkire, fáradtság volt. Bealvás. A szálloda ugyan 3 csillagos, de elég pöpec, a reggeli is ennek megfelelő, és kellőképpen ki is használtunk egy órán keresztül legalább.

November 29, szombat. Ma este pihenés, nincs koncert. Ráértünk indulni amikor hivatalosan is el kellett hagyni a szobát. Irány Bochum. Ruhr-vidék délutáni csúcsforgalma elfárasztott még utasként is, hiába volt szombati nap. De szépen nyugisan odaértünk. Itt direkt belvárosi, helyszínhez közeli szállodát választottam két napra, ár annyira nem számított, pihenés kell. Sikerült 4 csillagosat, remek, tágas volt, itt örömmel eltöltöttem volna több időt is... Szombat este előre lebeszélt találkozónk, vacsoránk volt angol barátainkkal, éltünk is a lehetőséggel - ahhoz képest, hogy középkortól felfelé vagyunk mindannyian, elég jól éreztük magunkat egy görög étteremben, ahol minket vártak már a zárással... Legalább nem kellett korán kelni. Ja de, reggelit nem szabad elszalasztani, arra kelni kellett... amúgy nap közben a fáradalmak kipihenése volt a cél, úgy ahogy sikerült.

November 30., vasárnap. Találkozzunk délután! Az együttes akkor jön hangpróbára. Körbejártunk mindent, és tényleg! Jöttek. Baromi gyorsan és senkit nem engedtek a közelbe... Olyan gyorsan vissza is húztunk a szállodába, majd most másfél órával kezdés előtt menjünk oda, jó lesz! Nos... kígyózó, reménytelennek tűnő sorok álltak már akkor... Kivártuk. Tömeg. Most hova álljunk így egy órával kezdés előtt? Hova-hova... előre! Ismét a bérelt 2-3. sor, bal oldal felé kissé. Azért írom mindig 2-3. sornak, mivel én magasabb vagyok és egymás mögött álltunk, engem nem zavart, így könnyebben tudtunk odaférni, mint egymás mellett. Egy órácska várakozás után - ismét 19:50 'prüntyögés' és 20:00 a szokásos számlista elhangzása után ez a koncert is véget ért. Röviden összefoglalom: Óriási. Tökéletes. És két óra 15 perc, rendesen csűrve-csavarva, kitűnő minőségben és élvezettel előadva, gyakorlatilag teltház előtt. Lehetetlen erről többet. Néma döbbenettel álltunk. Volna, sőt még tovább is, ha nem tessékelnek ki minket azonnal. Azért még rövid, néhány szavas köszönések ismerősöknek és irány kifelé a hidegbe. Visszakéredzkedtünk az aulába, bugyiboltot nézzük még meg gyorsan, ha lehet, lett is egy sálam onnan, és a büféből szereztem néhány poharat. Ismét kilépve a hátsó kijárat felé kanyarodtunk, illetve ahol láttunk már néhány lézengő alakot. És vártunk. Fáztunk. Két kijáratot azonosítottunk, ami hiba volt. Itt tényleg nem sokat, kb 15 percet vártunk, amikor is a csendet kiabálás törte meg az általunk nem látott harmadik kijárat felől: 'TIBOOOOR - TIBOOOOOOOOR' és ahelyett, hogy azonnal rohantunk volna oda, egymásra néztünk - vajon melyikünk...? Aztán leesett, baromira nem az a lényeg, és erős lépésekkel mentünk a hang felé, de már csak a távozó autót láttuk és egy elégedett rajongót, aki időben ismerte fel az általunk nem felfedezett harmadik kijáratot... Aki nekünk kiáltott, szintén lemaradt... Ennyi, mondjuk ezt sem terveztük, csak előre sejtettük az irányt, kis erőfeszítést akkor megért. Nem jött be. Épületet még körbe sétáltuk, bevallhatjuk, kissé szomorkásan, de miért is - már sok minden elértünk, megéltünk, amit egy rajongónak lehet. Hajrá alvás, szerencsére közel a szálloda, kb 500 méter (se), ami a hideg éjszakában nem rossz.

December 1., hétfő. 4 csillagos szállodában már van reggeliző pult rendesen, bőven éltünk is a lehetőséggel, szintén nem kapkodós, Frankfurtig kell csak menni. Kimaxoltuk az ottlétet és hajrá a következő állomás. Jóval szerényebb szállás, direkt külváros, illetve nem is Frankfurtnak hívják elméletileg, onnan nagyon könnyedén lehet beautózni és ott meg tágas parkoló várt volna minket. Várt volna, mivel inkább hívtunk taxit és nem is tettük rosszul - kényelmes, drága lett volna a parkoló. Már kicsivel előbb, mint másfél órával kezdés előtt ott voltunk, bal szél, második sor, tökéletes hely. Közben beszereztem még néhány poharat..., lazán telt az idő, tán itt várakoztunk a legtöbbet a többihez képest. 19:50 'prüntyögés' és 20:00 a szokásos számlista elhangzása után ez a koncert is véget ért. Röviden összefoglalom: Óriási. Tökéletes. És két óra 15 perc, rendesen csűrve-csavarva, kitűnő minőségben és élvezettel előadva, gyakorlatilag teltház előtt. Lehetetlen erről többet. Néma döbbenettel álltunk. Volna, sőt még tovább is, ha nem tessékelnek ki minket azonnal. Azért még rövid, néhány szavas köszönések ismerősöknek és irány kifelé a hidegbe. Hívom a taxit, nagy a forgalom, soká jön, majd azzal a lendülettel el is húz, jön a másik, visszafelé tovább tartott az út ily módon, de meglett. Már sok volt, éreztem, hogy sok volt. Pont jókor. Vártam már a hazautat. Nem húztuk sokat az időt, indulás haza. Eseménymentesen lényegében. Már nem tudom, nem is lényeg, de kora este otthon voltunk.

Ezt az öt alkalmat egyben és röviden hogy tudnám összefoglalni? Úgy, ahogy egyesével tettem külön. Óriási. Tökéletes. És két óra 15 perces koncertek, rendesen csűrve-csavarva, kitűnő minőségben és élvezettel előadva, mindig teltház előtt. Lehetetlen erről többet. Néma döbbenettel álltunk és ültünk. Volna, sőt még tovább is, ha nem ért volna véget ez a rövidke utazás. Az idő telik, fiatalabbak nem leszünk. Érezni már a hamar jövő fáradtságot, úgy testileg, mint szellemileg, szűkül az a komfortzóna rendesen, de a rajongás remélem még kitart és erősebb lesz még a mindenféle egyéb problémáinknál. Hálás vagyok útitársam türelméért és segítségéért.

Közben ne feledjük, egy 2026-ban 80 éves ember együtteséről van szó. Ide is be kell másolnom tiszteletreméltó barátaink idezeteit, amik a bevezetőben is olvashatóak, mégpedig:
"...ötven év után a Kraftwerk még mindig nem unja. És mi sem."
valamint:
"A jelenleg elérhető Kraftwerk produkciók közül ez a legjobb. Mindenkinek szíve joga, hogy véleménye legyen róla, és az is, hogy szereti-e vagy sem, elmegy-e rá vagy sem."
Nomost, ezt magamra lefordítva, így tudnék belőle saját idézetet faragni: "Nem unom és elmegyek".

És ebben az évben (2025) még hátra volt nekünk egy München - Salzburg páros.

2026. január 18.
Powerplant
bt#klingklang_hu